Biztos Ti is szoktátok érezni azt a bizonyos "nem elégszik meg a tenyésztő"-érzést. Hát valahogy így vagyok én is a képeimmel. Nézegetem őket, a régieket újra előveszem, "leporolgatom" és ha úgy érzem, ismét beküldöm a digitális sötétkamrámba. Nem…

Szinte látom a felcsillanó szemeket: "Naa, mégse olyan hülye ez a Gildenakárki-gyerek! Végre rájött, hogy a kutyát sem érdekli a fotózás és ráállt az autó-vonalra..." Ki kell, hogy ábrándítsalak titeket, még mindig, illetve ezúttal is fényképezésről lesz szó, nem…