Élménybeszámoló: Oldtimer-show
2010.03.07. 18:12
Szinte látom a felcsillanó szemeket: "Naa, mégse olyan hülye ez a Gildenakárki-gyerek! Végre rájött, hogy a kutyát sem érdekli a fotózás és ráállt az autó-vonalra..." Ki kell, hogy ábrándítsalak titeket, még mindig, illetve ezúttal is fényképezésről lesz szó, nem adom fel egykönnyen.
Most egy élménybeszámolóval készültem, ugyanis szombaton egybegyűlt a Bársony István Fotóklub apraja-nagyja egy rendhagyó foglalkozás kedvéért. Rendhagyó volt abban az értelemben, hogy az általános találkozóktól eltérően ezt nem szerdán tartottuk, illetve most a gyakorlatra helyeztük a hangsúlyt az elmélet és a képértékelés helyett. Ami nem változott: ezúttal is a Vigyázó Művelődési Házban találkoztunk és a hangulatra most sem lehetett panasz. Tárgyfotózást terveztünk, méghozzá konkrét témával, régi fényképezőgépeket gyűjtöttünk össze, hogy aztán az öregfiúkat ismét reflektorfénybe állítsuk egy pár óra erejéig. Robival 9-re értünk a helyszínre, odakint is csodaszép napsütéses idő volt, így sétáltunk a művelődési házig. Hamar összejött a csapat, megkerültek a tárgysátrak is, melyek alá hamar einstandoltunk asztalokat, így a világítás felhelyezése után már mehetett is a móka. Ahogy végignéztem a termen, egy pillanatra úgy éreztem, Texasban vagyok, az állványok olajfúró-tornyokként meredeztek mindenfelé. Aztán elhessegettem a gondolatot, mert réveteg tekintetemmel hiába kutakodtam whiskeytől tántorgó Cliff Barnesok meg örökké aggódva néző Bobby Ewingok után...
Közben előkerült a "szajré" is, vagyis a régmúlt idők fényíró masinái, melyeknek tetemes részét Péter gyűjteménye szolgáltatta, bár az is tény, hogy egy-egy öregfiút mindenki beadott a közösbe. Volt minden, a teljesség igénye nélkül a legöregebb, 1896-os Kodaktól Zita tönkrement Nikon D50-éig (mert ugye Canon nem romlik el, mondanom sem kell...), hogy csak egy párat említsek a nagy nevek közül: Leica, Voigtländer, Pentax, Zenit, Cosina, Yashica, orosz Hasselblad-klón középformátumú masina etc. Jómagam nagypapám Werráját tettem le az asztalra. Érdekes objektívek is terítékre kerültek, név szerint egy Zenitar 16mm F2.8 kisfilmes halszem és egy 35mm-es ukrán gyártmányú tilt-shift objektív. (Nem, nem tilt-shit, az más). Az első óra a tárgysátrak összeszerelése mellett a csendes áhítattal való fényképezőgép-tapizással ment el. Mikor mindenki kigyönyörködte magát és elmorzsolt pár könnycseppet a letűnt korok jeles képviselői láttán, kezdődhetett az érdemi "munka". [Egy közbevetett gondolat: hogy szavamat ne felejtsem, ezzel az analóg-digitális fényképezés kérdéskörrel és az emberek ehhez való hozzáállásával majd szeretnék egy külön bejegyzésben foglalkozni, gőzerővel gyűjtöm a tapasztalatokat csak győzzétek kivárni...] Végül összesen négy tárgysátrat állítottunk fel világítással és bizony rendesen meg is dolgoztattuk őket. "Külön a svédek, külön a walesiek"-alapon a terem egyik sarkában volt a Nikon-sátor Géza bácsi felügyelete alatt, míg a másik sarokban a Canon-fehérdoboz Zoli vezetésével. Jó, azért a helyzet nem fekete-fehér, komoly áramlás volt megfigyelhető a teremben, érdeklődéssel figyeltük egymás munkáját, próbálkozásait, bénázását... :)
Az interkulturális Pentax-Canon kooperáció egyik legszebb példája, mikor Robival próbáltunk anaglif 3D-képet készíteni két fényképezőgéppel, azaz az egyik képet a Pentax K200D-re szerelt 50mm-es optika, míg a másikat a 40D-n figyelő 50mm-es adta. Gépek állványon, bázistávolság kb.-ra megbecsülve, sok-sok hűhó... A semmiért, mert a végeredmény használhatatlan lett. Nem mintha ez nagyon meglepett volna. Mindegy, a lényeg, hogy nagyon jól szórakoztunk közben saját bénázásunkon.
Továbbfejlesztve az ötletet ezután Gyulával álltam
össze, így két ugyanolyan gép (EOS 40D) és ugyanolyan optika (EF 70-200 F4) felelt a képalkotásért. Itt már egész jó eredményt katunk a nagy kínlódás végére, de aztán nem forszíroztuk tovább a dolgot, mert megállapítottuk, hogy igazából egyikünket sem hozza annyira lázba a 3D-s képalkotás. Minden visszatért a normális kerékvágásba, a jó öreg két dimenzióba...
Kora délután bepróbálkoztam még Zoli tárgysátrában, nagypapám Werráját igyekeztem levenni, kiváncsi voltam, milyen a végeredmény. Nem sok energiát fektettem be, a fényekkel sem nagyon játszottam, így végül a fotó korrekt lett, de semmi extra. Komoly lehetőségek viszont lennének ebben, majd máskor kicsit jobban ráfekszem a dolgora, csak az igazsághoz hozzátartozik, hogy 9-re mentünk, én 2-kor próbáltam ki a tárgysátrazást, közben semmit nem ettem, úgyhogy már inkább egy kiadós ebédre vágytam a szép műfény helyett. Ebben meg is maradtam magammal, a többiek már kezdtek elszállingózni, így Zitával és Robival mi is a távozás mellett döntöttünk...
Mit mondhatnék a végére: egy élmény volt, ezúttal betekintést nyerhettem klubtársaim "munkamódszerébe" és ismét felbecsülhetetlen értékű tapsztalatokkal lettem gazdagabb és itt most nem csak a 3D-s ökörködésünkre gondolok természetesen. Remélem máskor is lesz ilyen különleges alkalom, már csak azért is, mert akkor ismét rittyenthetek egy ilyen magasröptű beszámolót, hogy újra meg újra ihassátok a szavaimat...
Ha tetszett az írás (vagy akkor is, ha nem tetszett, de kíváncsi vagy), a szombati foglalkozáson készült három képemet megtekintheted az indafotón! Az írás illusztrálásához utólagos engedelmükkel felhasználtam Zita, Robi és Laci bácsi képeit, remélem nem haragszotok meg érte!
Szerző: Guildenlenny
2 komment
Címkék: fényképezés fotózás élménybeszámoló indafoto bársony istván fotóklub guildenlenny bársony istván fotóklub
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://guildenlenny.blog.hu/api/trackback/id/tr561816793
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
poldijoe · http://gportal.hu/portal/poldi 2010.03.10. 20:39:24
Én, a magam részéről, nagyon érdekesnek és olvasmányosnak tartom a beszámolódat. Az elején én sem gondoltam komolyan, hogy végig el is olvasom majd. Jó a stylus! Üdv!
Guildenlenny 2010.03.10. 21:42:16
Üdv!
Nagyon köszönöm, hogy megtiszteltél látogatásoddal, örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésed az irományommal. Ha tetszett, látogass el ide máskor is! Köszönöm még egyszer, üdv!
Nagyon köszönöm, hogy megtiszteltél látogatásoddal, örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésed az irományommal. Ha tetszett, látogass el ide máskor is! Köszönöm még egyszer, üdv!
Utolsó kommentek